"Településünk múltja címszavakban"
Öcsöd
1780-as években készült I. katonai felmérés öcsödi térképlapjain már jól látszik, hogy az öcsödi határban rengeteg a tanya. Vagyis a tanyásodás már ekkor elindult.
1794-95-ben súlyos himlőjárvány volt községünkben: a sok halálos áldozatot követelő betegséget szeszes itallal próbálták gyógyítani. (a himlő elleni oltást 1796-ban fedezték fel).
1813: pestisjárvány pusztította a falut. 1831: kolera (50-60 helyi áldozat.
Az 1700-as évek legvégétől nő a gabonatermesztés aránya. A szántóterület az 1850-es évektől folyó és XX. század fordulójáig tartó árvízmentesítő munkálatok révén nőtt meg különösen. Öcsödöt több régi leírás is úgy említi, mint a legjobb Békés vármegyei búza termőhelyét.
1831-ben alakult meg az első falubeli céh, 1873-ig működtek e céhek, majd 1874-től az Ipartestület váltotta fel. 1847: tavaszán súlyos ínség lépett fel.
Megépült a Váncsodi leányiskola, néhány évvel később a Váncsodi fiúiskola, valamint tanítólakás. ( Ez a mai múzeum épületének elődje.)
1848-49: a szabadságharc idején fegyverrel küzdő öcsödi honvédek és önkéntesek számát kb. 300 főre tehetjük.
1863: tragikus aszály volt az Alföldön. Sok embert az éhhalál fenyegetett. Az akkori alig fizetett közmunka, amit ínségmunkának hívtak se sokat segített. 756 ínséges családot írtak össze ekkor a faluban. Kb. 500 öcsödi még 1863-64. telén is a Tisza gátjának építésén dolgozott kubik munkán.
1868: az első helyi politikai és művelődési egyesület s Demokrata Kör megalakulása.
1869: templomunk orgonával gyarapodott. Izbéki Sándor és neje adományából Bakos Károly ceglédi orgonaépítő mester készítette.
1870-től indult meg a falu utcáinak kipallózása (járda nem lévén)
1872: a Demokrata Kört a szintén paraszti tagságú Népkör váltotta fel. Ugyanebben az évben alakult a helyi értelmiséget, iparosokat, kereskedőket és módos gazdákat tömörítő Polgári Kör.
1873: Vekele Sándor vezetésével gyógyszertár létesül (ez is a mai Juhász Béni úton volt, bár nem a mai helyén. Mai helyére 1885- ben került a gyógyszertár.)
1873-ban ismét a kolera szedte áldozatait: 143 halott.
1876-ra készült el az első állandó fahidunk. (A hídépítés teljes iratanyaga a helyi múzeumban található.) A fahidat a Serkédi család akkor élt felmenője építette. 1877: községi faiskola és kertészet létesül
1878: községi állatorvosi állás megszerzése
1879: községi rendőrség megszervezése 1882: Iparos Dalárda alakul 1884: 2 tanyai iskola is épül ez évben: a Gödénylaposon és a Körösöntúlon.
1885. óta van községi kéményseprői állás
1886: újabb tanyai iskola épül Veresházán, Függetlenségi Kör alakul.
1887: felépül az új községháza. Ezzel párhuzamosan kezdik az új községháza előtti terület átrendezését: korábban itt tartották a piacokat, ami ezután kerül mai helyére, ahol régen egy kisebb tó volt, ezt feltöltötték, Olvasókör alakul.
1889: megalakul az Öcsödi Takarékpénztár.
1892: trachoma (egyfajta szembetegség volt) járvány. A község házat vásárol óvoda részére. Az óvoda 1894-95-ben került a mai Rákóczi és Vörösmarty sarkán álló épületbe, Polgári Olvasókör, valamint Kaszinó Egylet
1893: diphtéria (torokgyík) járvány: 50 halott. Az ez elleni védőoltást 1894-ben fedezték fel. 1894-ben vezették be a távbeszélőt (telefont) a községházára. 1895: a községháza előtti téren fúrják az első ártézi kutat a faluban. Felépül a falu közvágóhídja, csendőrség alakul.
1896: a fahíd helyett vashíd épül. Nagyszabású népünnepélyt rendeztek a millennium tiszteletére. Megépül a Kunszentmárton – Öcsöd – Békésszentandrást összekötő állami műút (mai 44-es számú főút elődje). Önkéntes Tűzoltó Egylet alakul.
1897: vörhenyjárvány (37 halott), Tűzoltó Egylet alakul 1898: iparostanonc iskola létesül XX. század 1900: vörhenyjárvány
1901: megkezdik a falu utcáinak fásítását 1902-03: Iparoskör (mai Műv. Ház) székházának megépítése 1903-tól megkezdődik és több éven át folyik a régebbi utcai pallózás kicserélése téglajárdára
1904: megalakul az Általános Népkör 1906-tól megkezdik a községi népkert (Liget) fáinak telepítését 1908: kanyaró járvány
1909: a falutól a hídig terjedő utat 1 km hosszan kikövezték, amit 1927-ben betonútra cseréltek fel, mely Békés vármegyében az első betonút volt
1910. március 21-től – 1912. június közepéig József Attila és nővére József Etelka nevelőszülőkhöz került Öcsödre
1911: Kulik-malom alapítása és Iparos Dalárda alakul
1912: újabb tanyai iskola, a bábockai épül meg. Ebben az évben építteti fel a falu a községi kocsma épületét, melyet később csendőr laktanyának alakítanak át (volt bölcsőde épülete a 44-es mellett) 1914 ősze: 40 ágyas katonai tartalék kórház felállítása. Itt 1916. május 15-ig 389 katonát ápoltak. 1914-15 folyamán ismét pusztít, a vörheny 1915-ben 415 orosz hadifogoly érkezik a faluba, s marad itt mezőgazdasági munkák végzésére egészen a háború végéig. (volt, aki itt is maradt, családot alapított)
1917: háborús célokra leszerelték a református templom 4 harangja közül hármat, az orgona ónsípjait is elvitték. Az I. világháború szomorú öcsödi mérlege: 345 hősi halott, 121 hadiözvegy, 243 hadiárva, 89 hadirokkant.
1918-ban a spanyolnátha szedte áldozatait (40 halott) 1919. április 29-től – 1920. február 20-ig román megszállás
1923: az elvitt harangok helyébe 2 újat öntet a megmaradt beolvasztásával a református gyülekezet. 1924. november 16. az I. világháborúban elesett hősök emlékére állított Iskók János - féle szobrot, mely második volt a megyében, ekkor avatták fel. A szobor talpazatára 258 nevet véstek fel, ennél több volt az áldozat. Ugyanakkor történt meg a Szabó Sándor és neje adományából felújított orgona átadása is. Ettől az évtől kezdve kezdtek az Újtelepen 300 négyszögöles telkeket osztani.
1925: megalakul a Levente Egyesület 1926: villanyvilágítás bevezetése; menetrend szerinti buszjárat indul Szarvas és Kunszentmárton irányába.
1927: vörheny és kanyaró járvány pusztít.
Az 1930-as években már a lakosság 38%-a tanyákon élt az öcsödi határban. A Nagyatádi féle földreform keretében 1924-1930. között 448 házhelyet és 404 családnak csupán 1012 katasztrális hold földet osztottak ki. A nagy gazdasági világválság hatása Öcsödön: 1932 őszén 313 munkanélküli volt a faluban. A válság elhúzódott: 1932/33. telén a családtagokkal együtt 1567 fő munkanélkülit tartottak számon. A hatóságok ínségmunkát szerveztek a legszegényebbek számára, de a falutól kubikmunkára eljárók nem kaptak még ilyen jellegű munkát sem, mondván, ők életre valók, valahol majd csak kapnak munkát az országban.
1933: Kinizsi Tornakör megalakulása 1934: Egészségház és szülőotthon létesül 1936-42 között épült meg a Békésszentandrási Duzzasztó, ahol sok-sok öcsödi kubikos is munkára lelt. 1941-42 fordulóján nagy árvíz és belvíz vonul le 1944-ben: a templom két harangjából a nagyobbikat ismét elvitték hadi célokra 1944. október 5.-én a visszavonuló németek felrobbantották a vashidat, a helyébe a szovjetek hadi hidat létesítettek. Október 7- én jöttek be a szovjet csapatok a faluba. 1945 tavaszán földreformot hajtottak végre, 1945 őszén ideiglenes fahíd készült, amit a 1946-os téli jégzajlás el is vitt, majd komp működött 1950-ig. 1946-ban készült el a helyi zsidó temetőben a Holokauszt emlékmű, amit később rossz állapota miatt lebontottak, s 2003 óta új emlékmű áll a régi helyett.
1949-50-ben zajlik a híd újjáépítése, és 1951 márciusában adták át a forgalomnak. 1949 szeptemberében alakult meg az I. öcsödi TSZ, a Szabadság TSZ. Az egymást követő TSZ alakulások és egyesítések során 1976-ban a Kossuth és a Szabadság egyesítéséből jött létre a Szabadság MGTSZ. 1949-ben országszerte feloszlatták a különböző társadalmi egyleteket. A korábbi helyi egyesületek könyvállományából megalakult a népkönyvtár, majd 1952-53. folyamán a községi könyvtár. 1950. január legvégén Öcsöd Békés megyéből Szolnok megyéhez került. 1951: az öcsödi KTSZ alakulása
1952: megalakul az Öcsödi Horgász Egyesület 1954: korábbi kezdeményezések eredményeképpen bedolgozói rendszerben elindul az öcsödi szőnyegszövés, 1956-tól külön helyi részleggel
1957: Vadásztársaság alakulása
1958: helyi Takarékszövetkezet megalakulása Öcsödi Hírek 19 1960-tól kezdődően a szocialista építés folyamatában Öcsöd életében eddig elképzelhetetlen aránya a lakosság egészének javát szolgáló fejlődés bontakozott ki.
1961: Víztorony építése
1963-ra felépült a "nagyiskola", ahol 1963 őszétől 1971-ig a kunszentmártoni gimnázium kihelyezett tagozata működött. Ezzel párhuzamosan megszüntették a tanyai iskolákat. Megszűnt a szülőotthon is és kollégium lett belőle.
1970: nagy árvíz vonult le a Körösön
1974: Pávakör megalakulása
1976: létrejön a Helytörténeti Gyűjtemény a református gyülekezeti házban
1978: az 1923-as kisebb harang mellé a II. világháborúban elvitt pótlására egy 614 kg-os harangot öntettnek Daróczi István és a gyülekezet adományából.
1979: Kézimunka Szakköralakulás
1980: elkészül a Vörösmarty úti "új óvoda". Megalakul a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület, melynek az öcsödi Körös-part is része lett.
1990-ben elkészült a II. világháborús emlékmű
1991-ben indul az Öcsödi Hírek (előzményei a 1922-26., 1930- 31. között megjelenő Öcsöd és Vidéke című hetilap, majd a Kunszentmártonnal közös Körös-Tiszavidék című újság 1931- től) és megalakul a helyi József Attila Nyugdíjasklub.
1997-ben megalakul a Körös-Maros Nemzeti Park.
1998: megépül az új víztorony, Petőfi szobrát leplezik le a Kossuth téren és a korábbi évszázadok helyi pecsétjeinek felhasználásával elkészül településünk címere.
2000: Földi Imre jóvoltából elkészülnek az aradi vértanúk kopjafái.
2003: Simon Ferenc József Attila szobra a múzeum udvarán kerül elhelyezésre.
2006 áprilisa: az 1970-es árvízszintet jócskán meghaladó árvíz vonult le a Körösön (1041 cm vízmagasság)
2009: első alkalommal kerül megrendezésre a Körös-Zugi Hagyományőrző Fesztivál. Ez év őszén a helyi általános iskola felveszi József Attila nevét
2014: hulladéktelep rekultivációja
2015: kiépül a szennyvízhálózat a településen.